xtrykyx és a nagyvilág

...avagy megjegyzések egy hosszú mese margóján

"Hát őrület" - mondta Antoine - "Ezek mennyit isznak, ezek a vének! Nem erőltetett ez ez a dolog egy kicsit, hogy még mindig itt iszogatunk?"

Ugye az égéshez két dolog kell: éghető anyag, valamint oxigén. A széndioxid pedig szénből (éghető anyag), valamint oxigénből (oxigén) áll. Akkor miért nem ég??

Felhoztam a Ladát. Nagyon jó volt újra vezetni - teljesen más, mint a modern, mai autók. Sokkal élvezetesebb, amikor nem az elektronika irányít, hanem én. Egy mementó egy korból, amikor az ember ember volt, a gép pedig gép, és egyik se akart a másikra hasonlítani.

Elindultam a délutáni kávéért, küzdvén az elalvás ellen. Megnyomom a gombot, a gép elkezdi darálni lefele a hozzávaló kávét, és akkor elmegy az áram. Bután nézek, majd folyosóra ki - kiderült, hogy ma már többet nem lesz áram arrafele. Valószínűleg a világfájdalom jelentős mértékben kiült az arcomra...

Ma nyugodtan szürcsölgettem a kávémat, egyeztetvén a rendszeremről az egyik szakemberrel, hogy hogyan is tudunk megoldani egy problémát. Közben nyugodtan támaszkodtam a falnak, amit meglepetésszerűen elkezdtek egy ütvefúróval fúrni a fejem mögött.

Soha életemben nem ijedtem még meg ennyire. Még mindig fáj a fejem a hangtól...

Tudtátok, hogy a Farkasréti temetőhöz az Öröm utca vezet? Én nagyon leakadtam rajta...

Mostanában valami nagyon tele vannak a napjaim. Ez pedig jó. Élek. :)

Mindenesetre múlt héten egy szabad estém se volt, s ez lesz ezen a héten is.  És még annyi mindent szeretnék csinálni!